A falu neve arra utal, hogy már nagyon korán volt temploma, a haraszt pedig a környező kiterjedt tölgyerdőket jelzi. Már a bronzkorban is lakott település volt, 1294-es iratok alapján fontos helynek mondják, ahol hadiút haladt át. A régi magyarok által lakott település a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott vidék volt.
Pesty Frigyes adatközlői szerint a falu lakói 1700 körül költöztek az erdőktől és berkektől jobban védett mai helyre. 1840-ben már 600 lakosa volt és 1837-től van iskolája Lakossága magyar; csak a múlt század legvégétől élt itt néhány német anyanyelvű.
1930-ban 432 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakta; 1970-ben a faluban és Livodapusztán 429 magyar, 26 német és 10 délszláv élt. Címerében farkast, a farkas szájában süllőt látni, a címeren három templom látható, amelyek a három ősi település, Baksi (farkas), Süllőd (hal), Haraszti (tölgyerdő) jelképezi.
2005 augusztusában kutatófúrást végeztek az egykori patakmalom környékén, ahol 37,5 °C-os termálvizet találtak, de újabb feltárások engedélyezése folyik, melynek eredményeként még forróbb vizek feltárására számítanak.
Nevezetességei
Református templom
Tornya a főbejárattal DNy-ra tekint. Mellékbejárata a hajó bal oldala mellé épült cinteremből nyílik. Az 1785-86-ban épült templomot tűzvész pusztította el. 1853-55-ben újjáépítették. 1939-ben új tornyot építettek. 1967-ben tatarozták. Az ülőhelyek száma 200+50 két karzaton. Berendezés: a szószék falazott, a kerek úrasztala fából készült monopódium. Harangok: 286 kg (85 cm) és 76 kg (52,5 cm). Feliratuk: Öntette az egyházasharaszti református egyház 1927-ben.[1]
[1] http://www.templomaink.hu/index.php?muv=telepules&telep=Egyh%E1zasharaszti